Végtagi ér ultrahang

A végtagi gyűjtőerek (vénák), az "elhasználódott", szén-dioxid dús vért szállítják a szíven át a tüdőkeringésbe. A végtagi vénák esetében megkülönböztetünk a bőrfelszínhez közel futó, felületes, valamint közvetlenül a szív felé haladó mélyvénás rendszert. A vénák vékony faluknak köszönhetően könnyen összenyomhatók, bennük a nyomás olyan alacsony, hogy a végtagok mozgatása során, a nehézkedési erő határozza meg az áramlás irányát (pl. ha lógatjuk a kezünket, a vénák megtelnek vérrel, megduzzadnak, de ha megemeljük, kiürülnek). Sőt a be- és kilégzés is hatással van az áramlás irányára. A szív felé haladó egyirányú áramlást nemcsak a nyomáskülönbség, hanem az ún. vénás billentyűk szelepszerű működése, illetve az izmok összehúzódása is biztosítja. A fent említett tulajdonságok, mint a vénák összenyomhatósága, az áramlás iránya és a vénás billentyűk működése ultrahanggal megítélhető. A vénákat érintő leggyakoribb kórképek a visszeresség, a mélyvénás trombózis, a felületes vénák gyulladása.

A visszeresség döntően az alsó végtagokon alakul ki. Megjelenési formája változatos, a vékony, seprűszerű bőrvénáktól a vaskos, tapintható kanyargós vénákig bezárólag bármelyik stádium előfordul. A kórkép a vénás billentyűk elégtelensége miatt alakul ki és a pangó vér nyomása miatt, a felületes és a mély vénás rendszert összekötő, ún. perforáns vénák nyílnak meg. Ezáltal a nyomás áthelyeződik a felületes vénákra is, azok tágulatát okozva. Az ultrahang szerepe a tágulatok vizsgálatán túl a perforáns vénák kimutatásában van.

A mélyvénás trombózis elég gyakori, elsősorban az alsó végtagokat érintő, dagadással és fájdalommal járó kórkép, melynek lényege, hogy különböző okok miatt a vér bealvad a mélyvénás rendszerben. Veszélye, hogy az érintett érszakaszról vérrögök szakadnak le és a tüdőkeringésben akadnak el. Ezt nevezzük tüdőembóliának, mely a leszakadt vérrög nagyságától és elakadásának helyétől függően akár végzetes kimenetelű is lehet. Az ultrahang nemcsak a kórkép kimutatásában, hanem kiterjedésének meghatározásában is elsődleges szerepet játszik.

A felületes vénák gyulladása esetén, a gyulladt vénának megfelelően fájdalmas, elvörösödött köteget lehet tapintani. Gyakran vérrögképződéssel jár. Ha a kórkép tovább terjed, elérheti a mélyvénába való beömlés helyét, innentől mélyvénás trombózisról beszélünk. A folyamat a tünetek alapján is felismerhető, az ultrahangnak a gyulladt, elzáródott vénák kimutatásán túl, a mélyvénás rendszerbe való terjedés megítélésében van szerepe.

A végtagi verőerek a hasi főütőérből (aorta) erednek és az oxigéndús vért szállítják a szövetekhez.

A verőerek hiretelen elzáródásakor, melyet legtöbbször vérrög okoz, az érintett végtag (döntően az alsó végtagi) hideg tapintatú lesz, járáskor, néhány méter megtétele után görcsös fájdalom jelentkezik. Az érsebészeti beavatkozás előtt, (az érfestéses vizsgáló eljárások mellett) ultrahang vizsgálat is végzendő, mely felfedi az érben a vérrög helyét és az általa okozott áramlási hiányt.

Hosszabb ideje fennáló szűkület esetén az áramlási görbék jellegének megváltozása, valamint a szűkület szintjében az áramlási sebesség megnövekedése látható.

Jelentős szűkületek, illetve elzáródások esetén, lehetőség van az elzáródott érszakasz áthidalására pl. a láb belső oldalán futó felületes véna felhasználásával, melyet érsebész végez. A műtét előtt azonban ultrahanggal meg kell határozni a véna tágasságát, valamint az érelágazások számát és helyét.